Bemutatkozás

Jelenleg a „Szentendrei kavicsbánya tavak (LUPPA tavak)” néven ismert vízterület – bányászati és rekultivációs munkák miatt- nem horgászható. Napjainkban az egyesületünk horgászható vize az OMSZK tó.


Néhány mondat a tavak keletkezéséről és a horgászegyesület alakulásáról.

A „Szentendrei kavicsbánya tavak” bemutatása:

A mai 11-es út és a Duna közötti területen valaha bolgár kertészek termeltek zöldségféléket.   

Az 1940-es évek kezdetén a környék településének lakói kezdtek az építkezéseikhez homokot, illetve kavicsot bányászni. Így keletkeztek az első kisebb-nagyobb (30-70 méteres) gödrök, melyek az idő folyamán megteltek talajvízzel. Az így kialakult kis tavak első „telepítése” az 1965-ös dunai árvíznek köszönhető. 

A kavics üzemszerű kitermelését az ÓBUDA MGTSZ 1964-ben kezdte, ez még kezdetben csak felszíni bányászat volt és 1968-tól indult a tényleges mély bányászat, mely már néhány éve befejeződött. Jelenleg a tórendszer rekultivációja folyik és várhatóan 2016 évbe befejeződik. A ma már az egybefüggő tórendszer kb.136 hektár területű. A víz mélysége 1.5 - 8 m között váltakozik, melynek minősége kiváló, ezért halállományának íze a legjobbak között van, ha nem a legjobb. 

Egyesületünk 1978-ban alakult. Tagságát az ÓBUDA T.SZ Sportkör tagjai, továbbá zömmel a T.SZ. dolgozói adták, és így alakult meg az ÓBUDA T.SZ. Horgászegyesület - későbbi nevén az ÓBUDA MGTSZ. Horgászegyesületet  Az egyesület célja a T.SZ. dolgozóinak a szabadidős és sport tevékenységének segítése volt. Sajnos azóta már nagyon sok alapító tagunk az örök horgászmezőkről figyeli a mai utódok tevékenységét. Az egyesületünk neve is megváltozott az új nevünk ÓBUDA-KALÁSZ HE. lett.

A rendszerváltozás magával hozta az MGTSZ átalakulását, mely jelenleg Zrt.-ként működik. A horgász egyesület tagsága kezdetben döntően T.SZ. dolgozókból állt, ez mára már megváltozott és a tagságunkat nagyrészt a környék településeinek lakói adják. Az 1980-as, 1990-es években az egyesülethez tagként való bejutás gyakorlatilag kihalásos alapon történt, ebben az időben a taglétszám kb. 500-600 fő volt.

Az eredetileg 3 nagy tóból álló vizek rendszeres telepítése 1978-tól számítva folyamatos. Ekkor még a telepítés célzatossága miatt megkülönböztettünk „Amuros”, -„Pontyos” – illetve „Kárászos” tavat. A tavak keletkezési sorrendjében a legöregebb tavunk az amuros tó, ezt követte a pontyos, majd a kárászos tó. A parton sok helyen nádas található, mely kiváló életteret biztosít a különféle vízi madaraknak. A vízpart néhol meredek, agyagos ezek a helyek a parti fecskék kedvelt fészekrakó helyei.

Bányaművelési szempontok miatt a tavak közti gátakat átvágták illetve kitermelték, így a tórendszer gyakorlatilag egy átvágott gáttal bíró egybefüggő vízterület lett. Ennek ellenére tavaink (tórészeink) elnevezése változatlanul „Amuros”, -„Pontyos” – „Kárászos”.

Az OMSZK TÓ bemutatása:

A tó keletkezése nagyon hasonló a Luppa tavak kialakulásához. Itt is több kisebb kisebb-nagyobb gödör volt, melyek az idő múlásával megteltek talajvízzel. Az első telepítést itt is az 1965-ös árvíz végezte el. A sóder kitermelése a 60-as években kezdődött és ekkor alakult ki a tó jelenlegi állapota. A víz mélysége változó 1m és 8m között az átlagos mélység kb. 3m a tó nagysága kb. 15 ha.  Sajnos a víz minősége nem volt túl jó, ennek oka a csatorna rendszer hiánya és különböző tisztítatlan vízbevezetések voltak. A rendszerváltozás után a Budakalászi Önkormányzat komoly erőfeszítéseket tett a tó vízminőségének a javítására. Kiépítették a csatorna hálózatot, megszüntették szennyvíz befolyásokat. Az intézkedések hatására a tó vizének állapota folyamatosan javult.

A tó egy részét kb. 10 éve bérlik sport (Wakeboart) tevékenységre. Ez nagyban hozzájárul a víz oxigén ellátásának növeléséhez.

A tó horgászati szempontból szabad víz volt, miután hasznosítója nem volt. A tavat nem telepítette senki, ennek ellenére a szép számban lehetett itt halat fogni. Érdekesség, hogy szinte minden féle őshonos és nem őshonos fajta is megélt és természetes módon tudott szaporodni a tóban. A tó faunájában egy rendkívül jó sporthal a pisztráng sügér is megtalálható, mely a pergető horgászok kedvenc hala.

Az ÓBUDA-KALÁSZ HE. 2010 évben vette fel a kapcsolatot a Budakalászi Önkormányzattal a tó haszonbérbe adásával kapcsolatban. Az egyesületünk taglétszámának a felét budakalászi horgászok adják, ezért is gondoltuk, hogy megpróbáljuk a tavat üzemeltetni. Az Önkormányzat részéről maximális támogatást kaptunk és jelenleg is kapunk. Először halászati vízterületté nyilvánítottuk a tavat majd az Önkormányzat megkérte a halászati jogot is, melyet az egyesületünk haszonbérbe megkapott. Ezek után megkezdtük a tó tudatos, intenzív telepítését. Döntően pontyot és keszegféléket telepítünk. Védjük a vizekben lévő hal állományt, továbbá a halak ívó helyeit. Rendszeresesen a tó környékén szemét gyűjtést végzünk. Elviteli tilalmat rendeltünk el a pisztráng sügérre és a compóra.