Látogató számláló

0
0
3
9
7
2
4

Bemutatkozás

Néhány mondat a Horgász Egyesületről:

1978-ban alakult az ÓBUDA MGTSZ. Horgász Egyesület, későbbiekben ÓBUDA-KALÁSZ HE.  Tagságát az ÓBUDA TSZ Sportkör tagjai, illetve a TSZ. horgászni szerető dolgozói adták. Az egyesület célja a TSZ. dolgozóinak szabadidős és sport tevékenységének biztosítása volt. A vízterületet a Termelő Szövetkezet adta díjtalanul. Ez a „Szentendrei kavicsbánya tavak (LUPPA tavak)” néven ismert vízterület volt. Akkor ez még egy működő kavicsbánya tó volt, ahol békésen megfértek egymás mellett a munkát végzők emberek és a horgászok is. A rendszerváltozás után a Termelő Szövetkezet is átalakult, profilja megváltozott. Ez magával hozta az egyesület tagságának változását is. Jelenleg a tagságunkat nagyrészt a környék településeinek lakói adják. Az 1980-as, 1990-es években az egyesülethez tagként való bejutás gyakorlatilag kihalásos alapon történt, ebben az időben a taglétszám kb. 500-600 fő volt. A Termelő Szövetkezet vezetésében történt változások döntően kihatottak a horgászatra is: a régebben biztosított feltételeket megszüntették, a horgászást minden módon gátolták, az Egyesületet ellehetetlenítették és végül kitiltottak minket a vízterületről. Ezek után az Egyesületünk átköltözött az OMSZK tóra. A vízterület halászati jogát haszonbérbe megkaptuk Budakalász Önkormányzatától.

A régi tavunk: „Szentendrei kavicsbánya tavak” (LUPPA tavak) bemutatása:

A mai 11-es út és a Duna közötti területen valaha bolgárkertészek termeltek zöldségféléket. Az 1940-es évek kezdetén a környék településének lakói kezdtek az építkezéseikhez homokot, illetve kavicsot bányászni. Így keletkeztek az első kisebb-nagyobb (30-70 méteres) gödrök, melyek az idő folyamán megteltek talajvízzel. Az így kialakult kis tavak első „telepítése” az 1965-ös dunai árvíznek köszönhető.
A kavics üzemszerű kitermelését az ÓBUDA MGTSZ 1964-ben kezdte meg. A bányászat kb. 40 éven keresztül megszakítás nélkül folytatódott, majd megkezdődött a terület rendezése, rekultivációja és a bánya bezárása. Az eredetileg 3 nagy tóból álló vizek rendszeres telepítése 1978-tól számítva folyamatos volt, minden évben átlagosan 150q hal került tavakba. Ekkor még a telepítés célzatossága miatt megkülönböztettünk „Amuros”, -„Pontyos” – illetve „Kárászos” tavat. A tavak keletkezési sorrendjében a legöregebb tó az amuros tó, ezt követte a pontyos, majd a kárászos tó. Bányaművelési szempontok miatt a tavak közti gátakat átvágták illetve kitermelték, így a tórendszer gyakorlatilag egy átvágott gáttal bíró egybefüggő vízterület lett, melynek nagysága kb 120 hektár. A víz mélysége 1.5 - 8 m között váltakozik, melynek tisztasága, minősége kiváló, ezért halállományának íze a legjobbak között van.

Jelenleg a vízterületen szabadidős centrum működik. A tulajdonos a tó egy részén napijegyes horgászati lehetőséget biztosít.

Ami még a fentiekhez tartozik: a Horgász Egyesületünk 35 éven keresztül folyamatosan telepítette (átlagosan évi 150q hal ez 35 év alatt 525 000 kg) a vízterületet. Pontos kimutatásaink vannak az éves telepítésekről és az éves visszafogásokról, melyből kiderül, hogy a visszafogások mindig kevesebbek voltak, mint a telepítések, továbbá jelentősek voltak a természetes szaporulatok is. Ezért egyértelműen nagyobb mennyiségű hal maradt a tóban, melyet az Egyesületünk telepített oda. Mi tudomásul vettük, hogy az Egyesületünk nem kívánatos társaság a tulajdonos számára, de azért valamilyen kárpótlást elvártunk volna az általunk tóban visszahagyott halak után, de ettől a tulajdonos elzárkózott. Azt hiszem, hogy a kárpótlási igényünkkel minden jóérzésű ember egyetért. 

A jelenlegi tavunk: az OMSZK TÓ bemutatása:

A tó keletkezése nagyon hasonló a Luppa tavak kialakulásához. Itt is több kisebb-nagyobb gödör volt, melyekből sódert és homokot bányásztak. Ezek a gödrök az idő múlásával megteltek talajvízzel. Az első telepítést itt is az 1965-ös árvíz végezte el. A sóder kitermelése a 60-as években kezdődött és ekkor alakult ki a tó jelenlegi állapota. A víz mélysége változó 1m és 8m közötti az átlagos mélység kb. 3m a tó nagysága kb. 12 ha.  Az 1980-as évek a víz minősége sokat romlott, ennek oka a csatornarendszer hiánya és különböző tisztítatlan vízbevezetések voltak. A rendszerváltozás után a Budakalászi Önkormányzat komoly erőfeszítéseket tett a tó vízminőségének a javítására. Kiépítették a csatornahálózatot, megszüntették a szennyvíz befolyásokat. Az intézkedések hatására a tó vizének állapota folyamatosan javult. Az Önkormányzat minden évben ellenőrizteti a víz minőségét és az eredmények azt mutatják, hogy a víz alkalmas sportolásra és horgászatra is.

A tó egy részét hosszú évek óta bérlik sport (Wakeboart) tevékenységre. Ez nagyban hozzájárul a víz oxigén ellátásának növeléséhez.

A tó horgászati szempontból szabad víz volt, miután hasznosítója nem volt. A tavat nem telepítette senki, ennek ellenére szép számban lehetett itt halat fogni. Érdekesség, hogy szinte minden féle őshonos és nem őshonos fajta is megélt és természetes módon tudott szaporodni a tóban. A tó faunájában egy rendkívül jó sporthal a pisztráng sügér is megtalálható, mely a pergető horgászok kedvenc hala.

Az ÓBUDA-KALÁSZ HE. 2010 évben vette fel a kapcsolatot a Budakalászi Önkormányzattal a tó haszonbérbe adásával kapcsolatban. Az egyesületünk taglétszámának a felét budakalászi horgászok adják, ezért is gondoltuk, hogy megpróbáljuk a tavat üzemeltetni. Az Önkormányzat részéről maximális támogatást kaptunk és jelenleg is kapunk. Először halászati vízterületté nyilvánítottuk a tavat majd az Önkormányzat megkérte a halászati jogot is, melyet az egyesületünk haszonbérbe megkapott. Ezek után megkezdtük a tó tudatos, intenzív telepítését. Döntően pontyot és keszegféléket telepítünk. Védjük a vizekben lévő halállományt, továbbá a halak ívó helyeit. Rendszeresesen a tó környékén szemét gyűjtést végzünk. Elviteli tilalmat rendeltünk el a Pisztráng sügérre és a Compóra.

Honlap készítés